Infovac - Folytassa Doktor! - Avagy, a védõoltási szaktanácsadót kérdezzük  
Folytassa Doktor! - Avagy, a védõoltási szaktanácsadót kérdezzük
Írta: dr.Kulcsár Andrea   
2008. June 26. Thursday 04:53

A védõoltási kerekasztal beszélgetések keretében, 2007 decemberétõl a Novartis Vaccines kezdeményezésére és támogatásával, összesen 7 alkalommal találkoztam kollégákkal.

Az elsõ összejövetel érdeklõdõ, de félénk hangulatát azóta felváltotta egy lelkes törzsközönség vezette vidám hangvételû  „kérdezz-felelek” beszélgetés. Kollégáim hihetetlen  tudásvágyát  próbálom kielégíteni az aktuálisan felmerülõ, és persze visszatérõ, a védõoltási gyakorlattal kapcsolatos témakörben. Az összejövetelekre a Novartis Vaccines munkatársai töretlen lelkesedéssel szervezik az új résztvevõket. Menet közben fogant az ötlet, osszuk meg a tanultakat azokkal, akik nem vettek részt eddigi szeánszainkon.

Mi lehetne aktuálisabb téma így nyár derekán, mint a kullancsencephalitis megelõzése? Tartva magam a kialakult szokásunkhoz, mielõtt egy konkrét kérdésre válaszolnék, az általam legfontosabbnak tartott tudnivalót mondom el a kollégáknak az adott témában, aztán jöhetnek a kérdések….:

Nagy sajnálattal veszem tudomásul, hogy minden évben tûzoltásként fut végig hazánkon a „kullancsoltási mizéria”. Nem véletlenül mondják a szakemberek, hogy az alapoltási sorozatot (nem az alapoltás befejezésérõl illetve emlékeztetõ oltásokról van szó) a hidegévszakokban (tél – kora tavasz) kell(ene) elkezdeni. Túl azon, hogy a dömpingfelhasználás minden évben oltóanyag ellátási gondokat jelent, ami, mint tudjuk rengeteg kellemetlenséggel jár, az inkomplett alapoltási sor közben elszenvedett fertõzött kullancscsípésnek a szokásosnál súlyosabb következménye lehet. A postexpositios profilaxis többek között ezért nem ajánlott, és a passzív immunizálás is megszûnt. Egyik cég részérõl sem történt klinikai vizsgálat a postexpositios immunizálás érdekében, hiszen a vizsgálatnak kivitelezési és etikai akadályai vannak. Az anekdótikus tapasztalatnak, miszerint súlyosabb lefolyású encephalitis jelentkezhet postexpositos oltás után, evidenciája nincs, csupán megfigyelés. Ilyen kiindulással vizsgálatot kezdeményezni etikátlan, a tapasztalati esetszám pedig kevés, nem elegendõ statisztikai következtetéshez. A gyakorlatban igazodni kell ahhoz, hogy kullancscsípés után - az alapoltási sorozatot – 28 napos kivárási idõvel ( ennyi a kullancsencephalitis lappangási ideje ) lehet folytatni, illetve az oltási sort kezdeni.

Az utolsó pillanatban elkezdett, gyorsított immunizálás nem jó rutineljárás. Bizonyított, hogy gyors, magas szintû ellenanyagválasz alakul ki gyorsított séma után is, de az immunmemória létrejöttéhez nem elegendõ a rövidebb idõ.  Ne feledjük el, hogy a megerõsítõ, utolsó alapoltás elmaradása, az immunválaszra mozgósítható ellenanyagok mennyiségének gyors csökkenéséhez vezet. Csak akkor folyamodjunk gyorsított sémához, ha a szabályos oltási sor kivitelezése abszolút akadályozott.

Ehhez kapcsolódik az egyik leggyakoribb probléma:

Elmaradt oltások pótlása, megszakadt oltási sor újrakezdése, oltóanyagok felcserélhetõsége -  az immunrendszer nem felejt, immunmemória kialakul inkomplett oltási sor alatt is, tehát újra kezdeni nem kell egy oltási sort, csak folytatni. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az immunológiai öregedés tényét, mely a fiatal felnõttkor után rohamosan alakul ki, és egy 50 éves felnõtt immunológiai szempontból „öregnek” számít. Ha gyermekrõl van szó, akkor biztonsággal mondható, bármikor elegendõ folytatni egy megkezdett oltási sort. 50 év felett azonban több évre félbehagyott alapoltás ( 1vagy 2 oltás)  esetén biztonságosabb 2 oltással ( 1-2 hónap idõköz) komplettálni az immunizációt, és ezután adni az emlékeztetõt. Más kérdés, hogy az immunválasz „felébreszthetõ” és az, hogy az illetõ rendelkezett-e protektív ellenanyagszinttel a kimaradt idõszakban. Emlékeztetõ oltások esetén elegendõ egy oltás az immunmemória élesztéséhez, hacsak valaki nem akar szabályosan oltani…..

 A rendelkezésre álló útmutatókban némi különbség található az emlékeztetõ oltások idõzítése terén. Változatlanul érvényes, hogy az alapoltás után 3 év múlva idõszerû az elsõ, majd 5 évente következhet a további emlékeztetõ oltás. Ez gyermekkorban igaz, a felnõttkori boosteroltásokat 3 évente ismételni kell.

            Minden oltóorvos átélte azt, hogy egy oltóanyagnál ellátási gondok fordulhatnak elõ, viszont az oltott személy védelmét biztosítanunk kell. Félretéve a marketing szempontokat, egyértelmû, hogy az azonos antigén tartalmú oltóanyagok felcserélhetõsége orvos biológiailag elfogadott, alkalmazott eljárás. Más kérdés, hogy minden gyógyszer- és vakcina gyártó cég kizárólag a saját terméke után tartozik felelõsséggel. A sok „pingpongozásnak” a szenvedõ alanya az oltandó személy aki, esetleg fertõzött kullancscsípést szenved el a megszakadt oltási sorozat alatt.

Ki lesz a felelõs ebben az esetben, ha nem az orvos, aki a tudományos tapasztalatot félretéve enged a nyomásnak és jogi következményektõl félve (nincs a magyar leiratban a felcserélhetõség….) nem folytatja a rendelkezésre álló oltóanyaggal az oltási sort? Nem szabad elfelejteni: az oltóorvos elsõsorban a betege biztonságos védelméért felelõs!

            Át is térhetünk a következõ aktualitásra, a pneumococcus fertõzés megelõzésére.

Természetesen több alkalommal felmerült a pneumococcus okozta fertõzések immunológiai háttere, a kezelés illetve a mikrobiológiai tulajdonságok kérdése. Ezzel a témával kapcsolatos kérdések zöme abból adódik, hogy ezen alapismereteket sokak még mindig nem sajátították el. Nehéz ebbõl a témakörbõl kiragadni egy - egy fontos momentumot, ezért utalnék korábban megjelent hazai irodalmakban fellelhetõ munkáinkra (szívesen rendelkezésére bocsátom érdeklõdõknek). A közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés, naptári oltás lesz-e a fehérje konjugált penumococcus elleni oltás? Jelenlegi helyzetben nem tudok felelõsségteljesen megnyugtató választ adni, hiszen ez a kívánatos lépés az államunk számára kizárólag akkor tehetõ meg, ha az állami támogatást minden érintett gyermek számára hosszútávon tudja biztosítani. Hihetetlen nagy felelõsség ez, mint ahogy az is, hogy gondozó orvosokra van bízva a lakosság körültekintõ tájékoztatása, a pneumococcus elleni immunizáció kivitelezése. 

Éppen ezért minden lehetõséget megragadva, ismételten tudatom minden gyermekeket ellátó orvoskollégával, védõnõvel: minden 5 éves kor alatti gyermeknek szüksége van pneumococcus elleni védelemre, hiszen immunrendszerük nem alkalmas a tökéletes tokos (poliszacharid) baktériumok elleni védekezésre.  A poliszacharid típusú ( T sejt independens)  immunválasz 5 éves korra válik teljessé egészséges gyermekekben. Ezért egészséges, 5 éves kor alatti gyermek is veszélyeztetett a fertõzésre, és többek között ezért NEM ajánlható szakmailag önmagában a poliszacharid típusú, 23 valens védõoltás! A pneumococcus elleni védelmet a veszélyeztetett életkorban, 6hetes kortól 5 éves korig kell biztosítanunk az egyébként egészséges gyermekeknek is. Ezen a tényen nem változtat egy ígéret, mely fél év múlva vagy bekövetkezik vagy nem! A pneumococcus baktérium ez alatt az idõ alatt nem fog várakozni! Ezt a tényt a laikus szülõk számára, nekünk orvosoknak kell érthetõvé tenni! Van addig is, MINDEN 5 év alatti gyermek számára egy lehetõség, a 70%-os támogatás, melynek csak töredékét használtuk ki eddig.

Írás közben is elkap a hév, melyet a kollégáim már ismernek, elfogadnak, vagy éppen emiatt nem kedvelnek……..

Nem változtat ez azon, mindannyiunk elsõdleges célja: ami elkerülhetõ, azt elõzzük meg! Kíváló lehetõség erre az immunizáció!

Folytatjuk….

 

Aki igényli a segítségemet, a www.infovac.hu  oldalon és az Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez. postafiókon keresztül fordulhat hozzám!

Utolsó frissités ( 2008. September 18. Thursday 18:25 )