Infovac - Folytassa Doktor! - avagy a védõoltásoi szaktanácsadót kérdeztük 2.rész  
Folytassa Doktor! - avagy a védõoltásoi szaktanácsadót kérdeztük 2.rész
Írta: dr.Kulcsár Andrea   
2008. September 18. Thursday 17:40

Ígértünkhöz híven folytatjuk kávéházi beszélgetéseink „élménybeszámolóját”. Az összegyûjtött kérdések alapján „idényhez” alkalmazkodva próbálom rendezni a témákat.

Sok meglepetést tartogatott a nyár, korántsem mondható, hogy immunizáció szempontjából uborkaszezont írtunk. Az www.eurosurveillance.org oldalt olvasva, mely az európai járványügyi-, és fertõzõ betegségek figyelõ szolgálatának honlapja (ECDC), megnyugtató döntés, hogy már hazánkban is támogatott lett a konjugált meningococcus C elleni oltás a 2 év alatti korosztályban.  Ismert a kollégák számára, hogy hazánk járványügyi helyzete pillanatnyilag kedvezõ, a menC fertõzés nálunk elvétve fordul elõ. A környezõ országok epidemiológiai jellemzõje hasonló, de szórványos megbetegedéseket tapasztalnak. Mivel határaink nyitottak, a kórokozók transzmissziója is könnyen bekövetkezik. Minél több gyermek immunizációját végezzük el, annál kisebb esélyt adunk a kórokozónak. Nem beszélve arról, hogy a csecsemõkorban megszerzett immunitás hasznos, erõteljesen, és gyorsan boosterelhetõ immunmemóriával jár, amit a serdülõkorban ismételten kihasználhatunk. Ne feledjük a menC fertõzés szempontjából veszélyeztetett életkor a csecsemõkor és a serdülõkor!

            Nincs ilyen kedvezõ helyzetben a bárányhimlõ elleni immunizáció, ahol a támogatás várat magára, miközben évente közel 50000 fertõzés zajlik. Ugyan a finanszírozás nem változik, de talán ismeretes a kollégák elõtt, hogy az oltási javaslat átalakulóban van. A közeli jövõben Európa is csatlakozni fog a megváltozott, USA-ban már egy éve alkalmazott gyakorlathoz. Ezek szerint minden életkorban 2 oltás lesz szükséges a tartós védettség kialakításához. A gyakorlatban ez jelentheti azt, hogy betöltött 1 éves kor után (célszerû a 15 hónapos oltással egy idõben) vagy 6-8 hetes idõközzel oltunk,  vagy az oltott kisded kaphatja a második oltását (amennyiben nem vészelt át fertõzést) az iskola elõtt. Muszáj hangsúlyozni, hogy a bárányhimlõ elleni oltásnak az a 100%-os elõnye, hogy az oltott egyénnek soha nem lesz súlyos bárányhimlõje!  Nem helyes az a hozzáállás egészségügyben dolgozók részérõl, hogy a bárányhimlõ nem súlyos betegség gyermekkorban! Senki nem tudhatja elõre, hogy betege lesz-e az, akinek direkt vírushatás után neurológiai, haematológiai szövõdménye vagy bakteriális felülfertõzése lesz. Kiszámíthatatlan, hogy kinél jelentkezik a vírusfertõzés postinfectiosus immunológiai hatása akut kisagyi gyulladással, ITP-vel.

Az oltás idõpontjától eltelt idõvel nõ az esélye ( 4-20%) a fertõzésnek, de az oltottak varicellája MINDIG mitigált fertõzés. Mitigált fertõzés alatt a viraemia rövid ideig tart, így terhesség alatt sem lesz anyai, illetve magzati következménye. Az oltottakban jelentkezõ zoster immunológiai sajátosságok miatt, negyed annyiszor fordul elõ, mint természetes fertõzés után. Azokban az országokban, ahol a teljes gyermekpopuláció immunizálása miatt a természetes vírusfertõzés lehetõsége csökken (USA), booster oltásként, zoster elleni vakcinát vezettek be 65 éves kor felett. Meg kell említenem a súlyos alapbetegségben szenvedõ vagy immunológiailag sérült betegeket is, akiknél a természetes fertõzés életet veszélyeztetõ következményekkel jár! A gyengített élõ vírust tartalmazó bárányhimlõ elleni oltást megfelelõ körülmények között,(pl: terápiás szünetben, megfelelõ lymphocyta szám mellett) antivirális szer birtokában, a már megkezdett kezelés alatt is el lehet végezni. Ilyen betegek esetén a gondozó orvosnak kell gondolni a családtagokra és közvetlen kontaktokra is, akik a fertõzés átvitelét jelentik a betegek felé!

Amennyiben a tervezett oltásról elkéstünk és postexpositios immunizációra kényszerülünk, ezt célszerû a kontaktust követõ 72 órán belül megtenni. Óvodai járványok kapcsán merül fel a kérdés, hogy a lappangási idõ alatt szabad-e oltani. Amennyiben nem ismert az expositio pontos ideje, az oltás elkezdhetõ, de a második oltást csak akkor kell alkalmazni, ha nem következett be fertõzés. A postexpositios oltás hatékonysága alul marad a szabályos, fertõzésmentes körülmények között végzett oltás hatékonyságától. Ne feledjük, az oltott egyén bárányhimlõje még ilyen körülmények között is enyhe betegség lesz! Nem szabad félni attól, ha az immunizációt élõ kórokozó tartalmú oltással terhes, vagy szoptató anya környezetében végezzük. Az oltott egyén még oltási betegség esetén sem fertõz. Vizsgálatokkal igazolták, hogy az oltóanyagvírus átvitele még a sérült immunitású betegekre nem történik meg olyan mértékben, hogy az reális veszélyt jelentsen.

Az immunizációval megszerzett anyai immunitás, szemben a természetes fertõzés után kialakult anyai immunitással, a született gyermeknél nem alakít ki védettséget. Az immunizációs ellenanyagok eliminációja gyorsan bekövetkezik születés után.

            Szomorú tény, hogy szinte kivétel nélkül, mindig akkor gondolunk arra, hogy a bárányhimlõ veszélyes betegség lehet, ha bekövetkezett a fertõzés. Van antivirális szer a birtokunkban, de ennek alkalmazása ajánláshoz kötött! Alapbetegségben szenvedõknél a haladéktalanul megkezdett és legtöbbször parenteralisan, kórházban alkalmazott kezelés szükséges! A betegség elsõ napjától érdemes és lehet felajánlani a kezelést minden 13 év feletti betegnek. Az antiviralis szert profilaxisként (kivéve súlyosan immunszuprimált, csontvelõ-, szervtranszplantált betegek) nem szabad alkalmazni. Ennek eredményessége kétséges, viszont a felesleges alkalmazás hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához.

Utolsó frissités ( 2008. September 19. Friday 08:21 )